Aki számít, itt van!

Keress települést postai irányítószám vagy név szerint. Ha engedélyezed a helymeghatározást, könnyebben megtalálod azt a települést, ahol most jelenleg vagy. Kiterjesztheted a keresést egy megadott sugarú körben is, add meg, hogy hány km-es sugárban keresel. 

Komárom-Esztergom megye Magyarország északnyugati részén található. Északról a Duna illetve Szlovákia, keletről Pest megye, délről Fejér megye, délnyugatról Veszprém megye, nyugatról Győr-Moson-Sopron megye határolja. Székhelye Tatabánya. Az ország legkisebb területű, de második legsűrűbben lakott megyéje.
Komárom-Esztergom megye a magyarországi turisztikai régiók közül a Közép-Dunántúl- és a Budapest–Közép-Duna-vidék régiókba tartozik, fő vonzerejét a számtalan műemlék, a természetvédelmi területek és annak kirándulóövezetei, az ezeréves Esztergom műemlékei, a Dunakanyar, a tatai Öreg-tó, az erdővel borított hegyek és a vértesszőlősi előemberleletek jelentik.
Komárom város legfőbb nevezetessége a komáromi erődrendszer, részei egyrészt a történelmi Komárom két vára Szlovákiában, másrészt az ahhoz kapcsolódó erődök a Duna jobb oldalán, a mai magyarországi Komárom területén. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc kiemelkedő eseménye volt az Óvár és Újvár hősies védelme és a három komáromi csata. Ezt követően a Duna két partján a Habsburg Birodalom legerősebb katonai erődrendszere épült ki, amely 200 000 fős hadsereg befogadására is alkalmas volt. A bal parti várakkal szemben, Szőny mellett (ma Komárom, Magyarország) felépült a Csillagerőd, a Monostori erőd és az Igmándi erőd (mindhárom erőd ma látogatható). Kisbér városának nevezetességei közül a legkiemelkedőbb, a Nagyboldogasszony római katolikus templom. A település barokk stílusú római katolikus temploma, mely két csonka toronnyal rendelkezik, 1783-ban épült. Gyönyörű késő barokk főoltárát és copf stílusú gazdagon díszített szószékét 1788-ban készítették. A templomot 1825-ben gróf Batthyány Antal József klasszicista stílusban átépíttette és toronnyal bővíttette. A templomot 1938-ban Döbrentei Gábor tervei alapján freskókkal díszítették, üvegablakait 1982-ben Mohay András festette. Oroszlány város legfőbb nevezetessége a Majk külterületében található. A majki műemlékegyüttes (Majkpuszta) területén található, valaha kamalduli szerzetesek éltek falai között, különálló kis cellaházakban. A barátlakokon kívül a komplexum része a templomból megmaradt, ma csonkán álló torony, illetve a főépület is, amelynek falai között – miután II. József rendelete nyomán a rendet megszüntették – az Esterházyak alakították ki vadászkastélyukat. Tata városát gyakran a „Vizek városa”-ként is szokták nevezni, barokkos képét az Esterházy család uralma idején nyerte el, ebből az időszakból származik a Szent Kereszt-plébániatemplom illetve az Esterházy-kastély. További látnivalói a Kálvária-kápolna, a víztorony, a Kapucinus-templom, az Öreg vár és az Öreg-tó, a vízi vágóhíd, az Angolkert, a Kiskastély, a Pálma ház és az 1510-ben Tatán lezajlott országgyűlés emlékét őrző Harangláb is. Vértesszőlős település neve az 1960-as években vált ismertté szerte a világon, ugyanis ekkor fedezték fel az előemberrel, Samuval kapcsolatos lelet-együttest. Több ezeréves leleteket őrzött a föld négy egymás feletti rétegben. Mivel az előember nem tudott tüzet gyújtani, így a villámcsapás által keltett tüzet őrizte szálláshelyén. Valószínűsíthetően ez az első nyom a Földön, mely a tűz használatára utal. 1965 tavaszán a régész, dr. Vértes László (1914–1968) további leletekre akadt. A Samu névre keresztelt Homo erectus átmenet a felegyenesedő és az értelmes ősember között. A szabadtéri múzeum jelenleg a Magyar Nemzeti Múzeum kiállítóhelye.
Esztergom városa egy a Duna folyam partján található kikötőváros, egykori magyar főváros, az esztergomi érsek székvárosa, a római katolikus egyház magyarországi központja. A híres Bazilikája Európa harmadik legnagyobb temploma a római Szent Péter-bazilika illetve a londoni Szent Pál-katedrális után, 5660 négyzetméter alapterületével egyúttal Magyarország legnagyobb egyházi épülete is, valamint a magyar katolikus egyház főszékesegyháza a Esztergom-Budapesti főegyházmegyében. Igen értékes emléke a bal oldali kápolnája, a Bakócz-kápolna, amelyet Packh János épített be az épületbe, és ami az egyetlen épségben fennmaradt magyar reneszánsz épület. A város további nevezetességei, a várhegyen található középkori vár, a Széchenyi-tér épületei, a Víziváros épületei valamit Esztergom török emlékei is.