- Aba
- Adony
- Alap
- Alcsútdoboz
- Alsószentiván
- Bakonycsernye
- Bakonykúti
- Balinka
- Baracs
- Baracska
- Beloiannisz
- Besnyő
- Bicske
- Bodajk
- Bodmér
- Cece
- Csabdi
- Csákberény
- Csákvár
- Csókakő
- Csór
- Csősz
- Dég
- Dunaújváros
- Előszállás
- Enying
- Ercsi
- Etyek
- Fehérvárcsurgó
- Felcsút
- Füle
- Gánt
- Gárdony
- Gyúró
- Hantos
- Igar
- Iszkaszentgyörgy
- Isztimér
- Iváncsa
- Jenő
- Kajászó
- Káloz
- Kápolnásnyék
- Kincsesbánya
- Kisapostag
- Kisláng
- Kőszárhegy
- Kulcs
- Lajoskomárom
- Lepsény
- Lovasberény
- Magyaralmás
- Mány
- Martonvásár
- Mátyásdomb
- Mezőfalva
- Mezőkomárom
- Mezőszentgyörgy
- Mezőszilas
- Moha
- Mór
- Nadap
- Nádasdladány
- Nagykarácsony
- Nagylók
- Nagyveleg
- Nagyvenyim
- Óbarok
- Pákozd
- Pátka
- Pázmánd
- Perkáta
- Polgárdi
- Pusztaszabolcs
- Pusztavám
- Rácalmás
- Ráckeresztúr
- Sárbogárd
- Sáregres
- Sárkeresztes
- Sárkeresztúr
- Sárkeszi
- Sárosd
- Sárszentágota
- Sárszentmihály
- Seregélyes
- Soponya
- Söréd
- Sukoró
- Szabadbattyán
- Szabadegyháza
- Szabadhidvég
- Szár
- Székesfehérvár
- Tabajd
- Tác
- Tordas
- Újbarok
- Úrhida
- Vajta
- Vál
- Velence
- Vereb
- Vértesacsa
- Vértesboglár
- Zámoly
- Zichyújfalu
Keress települést postai irányítószám vagy név szerint. Ha engedélyezed a helymeghatározást, könnyebben megtalálod azt a települést, ahol most jelenleg vagy. Kiterjesztheted a keresést egy megadott sugarú körben is, add meg, hogy hány km-es sugárban keresel.
Fejér megye Magyarország fő közigazgatási egységeinek egyike, a Közép-dunántúli régió egyik megyéje. Pest megye, Bács-Kiskun megye, Tolna megye, Somogy megye, Veszprém megye és Komárom-Esztergom megye határolja. Fejér megye területe egyike a magyarok legősibb szálláshelyeinek. Székhelye, Székesfehérvár a középkorban a királyság egyik fővárosa volt. Fejér megye területe a legváltozatosabb az országban: hegyek, alföldek, nagy tavak és jelentős folyók egyaránt fellehetők itt. A megye két megyei jogú városa, Székesfehérvár és Dunaújváros az ország fontos gazdasági központjai.
Fejér megye a magyarországi turisztikai régiók közül a Közép-Dunántúl régióba tartozik, fő vonzerejét a számtalan műemlék, a természetvédelmi területek és a Velencei-tó üdülő- és kirándulóövezete jelenti. A megye székhelye, Székesfehérvár, a középkorban latinul Alba Regia az Árpád-házi királyok egyik fő székhelye, az ország fővárosa volt. Főbazilikájában ötszáz év alatt összesen 37 királyt és 39 királynét koronáztak meg, valamint e templom volt számtalan uralkodónk végső nyughelye, innen ered a város egyik beceneve is, a királyok városa. Székesfehérvár látnivalói közé tartozik még többek között a ferences templom és rendház, a Püspöki palota, a Győri-ház, a Hiemer-ház, a Vörösmarty tér romantikus lakóházai, a Palotanegyed Skanzenje, a vár, a Fehérvári Babaház és a Schaár Erzsébet Gyűjtemény is. Martonvásár leghíresebb látnivalóját a Brunszvik-kastély jelenti, melyben a Beethoven Emlékmúzeum is megtalálható. A birtokot Brunszvik Antal gróf Mária Teréziától kapta, a kastély jelenlegi formája az 1870-es neogótikus stílusú átépítés eredménye. A parkjának közepén egy mesterséges tó terül el, benne egy szigettel és egy szabadtéri színpaddal. A híres zeneszerzőt, Ludwig van Beethovent a család hölgytagjaihoz fűződő barátsága vonzotta erre a helyre, több darabját is a családtagoknak ajánlotta. A múzeumban megtekinthető a zeneszerző hajtincse, szoborportréja, arcképe, valamint betekintést nyerhetünk a magyar vonatkozású műveibe és kapcsolataiba. A kastély az MTA Mezőgazdasági Kutatóintézetének otthona. A mindössze 1681 lélekszámú Tác község hírnevét az ország legnagyobb római kori szabadtéri múzeumának köszönheti. Gorsium első ásatásakor háromapszisos épületre leltek. A 200 hektárnyi területen elhelyezkedő római település feltárását 1958-ban kezdték el. Ma Gorsium már a nagy Duna vidéki római feltárások egyikévé vált, értéke "az antik világ zavartalan megjelenítésének lehetősége". Különleges emlékét a Szent István Király Múzeum Régészeti Park mutatja be. A megye üdülő turizmusában a legjelentősebb szerepet a Velencei-tó tölti be. Magyarország második legnagyobb természetes tavakén, kedvező természeti és földrajzi adottságainak, valamint a mederszabályzásnak köszönhetően a Balatonhoz hasonlóan hazánk egyik legkedveltebb üdülőhelyeinek egyike. Területe 26 km², a felület harmada nádassal borított. A napsütés hatására, valamint a sekély, átlagosan 1,5 m-es mélysége miatt Európa egyik legmelegebb tava, a víz hőmérséklete elérheti a 26-28 °C-ot is. Agárd a Velencei-tó legjelentősebb üdülőhelye, élénk horgász- és evezősközpont (vitorlás, kajak, kenu).
- Bicskei járás · Központ: Bicske
- Dunaújvárosi járás · Központ: Dunaújváros
- Enyingi járás · Központ: Enying
- Gárdonyi járás · Központ: Gárdony
- Martonvásári járás · Központ: Martonvásár
- Móri járás · Központ: Mór
- Sárbogárdi járás · Központ: Sárbogárd
- Székesfehérvári járás · Központ: Székesfehérvár
- Abai kistérség · Központ: Aba
- Adonyi kistérség · Központ: Adony
- Bicskei kistérség · Központ: Bicske
- Dunaújvárosi kistérség · Központ: Dunaújváros
- Enyingi kistérség · Központ: Enying
- Gárdonyi kistérség · Központ: Gárdony
- Martonvásári kistérség · Központ: Martonvásár
- Móri kistérség · Központ: Mór
- Sárbogárdi kistérség · Központ: Sárbogárd
- Székesfehérvári kistérség · Központ: Székesfehérvár